Könyvtártörténet

Debrecenben századokon át az iskolák, az "ősi" kollégium könyvgyűjteményei és a város urainak, polgárainak magánkönyvtárai jelentették a város könyvtárügyét. 1915. július 10-én Csűrös Ferenc, Debrecen város közművelődési tanácsnoka a Debreceni Közlöny hasábjain olyan könyvtár létesítésére tett indítványt, amely Angliában és az Egyesült Államokban nagyon népszerű volt a XX. század elején (public library).

 

A közművelődési könyvtár folyamatos működését csak később, 1919. augusztus 1-jétől kezdhette meg - Szabó Ervin törekvéseire, tanácsaira támaszkodva. A könyvtár állományának alapját a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának 21000 koronás és a város 5000 koronás ajándékán túl Déri Frigyes és a Kereskedő Ifjak Társulatának adománya, valamint a volt Városi Tanács könyvtárának 3500 kötete alapozta meg.

 

A 30-as évek közepétől letéteket, fiókokat hoztak létre (hortobágyi csárda, szegényház, nyilastelepi református olvasókör, stb.). A II. világháború közeledtével a kezdetben országosan is jelentős könyvtár fejlődése visszaesett. 1945 után állományát az egységes könyvtárügy jegyében létrehozott körzeti, majd a megyei könyvtár állományába olvasztották be.

 

A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 1952. december 21-én nyílt meg Debrecenben. A helyi Közművelődési Könyvtár és a debreceni körzeti könyvtár összevonásával létrehozott könyvtárat a Kereskedelmi Akadémia egykori épületében (építési ideje:1893) helyezték el.

 

Néhány évvel később ismét igény merült fel önálló városi könyvtár létrehozására, s 1961. január 1-jén megalakult a városi intézményhálózat. A két intézmény ötven évig egymás mellett, egymást erősítve működött a város és a megye lakosságának könyvtári ellátására.

A 60-as években az elsősorban a külterületi, tanyai ellátást előnyben részesítő könyvtárpolitika hatására nagymértékben megszaporodott a városi fiókkönyvtárak, illetve az inkább csak könyvkölcsönzőknek tekinthető egységek száma. Ezek mind elhelyezési körülményeiket, mind állományuk összetételét tekintve alacsony színvonalúak voltak. A városi könyvtárban a 70-es években megkezdődött a letéti könyvtárak felszámolása, s a fiókkönyvtárak szolgáltatásainak korszerűsítése.

A megyei könyvtár kölcsönzése 1963-ban lett szabadpolcos, 1964-ben szerveződött a helyismereti gyűjtemény, majd 1964-1966-ban az országban elsők között a szakosított tájékoztató szolgálat.

A megyei feladatok korábban a letéti népkönyvtárak létrehozásában és működtetésében merültek ki. A hálózati központi szerep felerősödött a járási könyvtár megalakulása, majd a községi könyvtárak ún. tanácsosítása (tanácsi tulajdonba vétele – 1959) után. A Megyei Könyvtár területi feladatai sorába illesztette a kisközségek dokumentum ellátását. A hatvanas évek végétől számos, főként helyismereti-helytörténeti kiadvánnyal segítette a tájékoztató és módszertani munkát: több bibliográfia, repertórium, adattár, metodikai útmutató jelent meg és került a fogadásra kész vidéki könyvtárakhoz.

1971-ben a városi és a megyei könyvtár közösen vettek részt a zenei könyvtár megalapításában, amely a továbbiakban a városi könyvtár – országosan is elismert - egységeként működött. 1972-ben alakult meg a megyei könyvtár részeként a közigazgatási szakkönyvtár.

A megyei könyvtár a hetvenes években két ízben nyerte el a „Kiváló könyvtár" címet és 1985-ben tudományos könyvtárrá minősítették.

A nyolcvanas és kilencvenes években mindkét könyvtár megkezdte a gépesítést, az elektronikus adatbázisok gyűjtését és az internet szolgáltatás bevezetését.

Az ezredforduló mindkét intézmény életében sok változást hozott. A megyei könyvtár 2003. március 1-jétől felvette Méliusz Juhász Péter nevét, majd 2007-ben új, feladataihoz méltó korszerű, modern könyvtári ellátást nyújtó épületbe költözött. A városi könyvtár fiókkönyvtárai színvonalas szolgáltatását családbarát egységekkel, magas szociális érzékenységű ellátással biztosította a város lakótelepein és kertségeiben.

2013. január elseje hozta meg a két intézmény számára a szakmai és gazdasági szempontból is mérföldkőnek számító megújulást. A megyei és városi könyvtár integrációjával Méliusz Juhász Péter Könyvtár néven – egy központi könyvtár és 12 fiókkönyvtár üzemeltetésével – egy egységes könyvtárhálózatként látjuk el a Debrecen városában élők közkönyvtári szolgálatát.

2013 januárjától a korábbi megyei ellátási rendszer is átalakult. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében teljes körű könyvtári szolgáltatást nyújtunk Hajdú-Bihar megye kistelepüléseinek, amely magában foglalja a dokumentumok beszerzésétől és feldolgozásától a rendezvényszervezésen át a korszerű technika biztosításáig a könyvtári ellátás minden területét.